Az oldal átalakítás alatt áll

Eljárásrend

1. A Védjegy célja

A „Semmelweis Garancia Védjegy” (a továbbiakban: Védjegy) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ és a Nemzeti Betegfórum által létrehozott és működtetett tanúsító védjegy, amelynek célja, hogy a transzparens adományozás érdekében a társadalom tisztában lehessen azzal, hogy az egészségügy területén és ahhoz kapcsolódóan tevékenykedő civil szervezetek (különös tekintettel a kórházak, egészségügyi intézmények alapítványai) a gyógyításra felajánlott összegeket mire fordítják, és ezáltal elkerülhetőek legyenek az adományok felhasználásával kapcsolatos visszaélések.
 
A Védjegy tanúsítja, hogy a Védjegyet elnyerő civil szervezet:
  • mind adminisztratív működésében, mind kommunikációjában világos, nem félrevezető elvet követ
  • vállalja, hogy az adományok, támogatások gyűjtését, felhasználását tisztességesen, a meglévő és lehetséges adományozóit tiszteletben tartva végzi
  • törekszik az átláthatóságra, mind szervezete operatív működésében, mind programjai, adománygyűjtése és adományozásai során
  • vállalja, hogy kijelentései, reklámjai valós tartalommal bírnak, kommunikációjuk valós tényeken alapul
A Védjegy további célja, hogy hozzájáruljon a hazai adományozási kultúrához, az adományok felhasználásának átláthatóságához, a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásához, az adománygyűjtő szervezetek segítéséhez, és az adományozás jogi környezetének fejlesztéséhez.
 
A Semmelweis Garancia Védjegy önkéntes vállaláson, előre lefektetett eljárásrenden és önkéntes nyilatkoztatáson alapul, hatósági jogkör nem társul hozzá.
 
A kitűzött célok elérése érdekében a védjegy program végrehajtása során mind a védjegyhasználat jogosultságát elnyerni kívánó civil szervezetek, mind a Védjegy odaítéléséről döntő szervezetek tiszteletben tartják az alábbi alapelveket:
  • a pályázati eljárásban, a védjegyhasználat során érvényesülnie kell a szakszerűség, a függetlenség és a pártatlanság elvének
  • a védjegyhasználat jogát megszerző szervezetek együttműködnek a Védjegy odaítéléséről döntő szervezetekkel, Bizottsággal
  • valamennyi pályázó vállalja, hogy valótlan tények állítása, jogszabályba ütköző magatartás, illetve a jelen működési szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható
  • a védjegyhasználatra jogosultságot szerzett, és a jogosultságot elveszített szervezetek listája nyilvános

2. A védjegyjogosult elnevezése és székhelye

  • Elnevezés: Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
  • Székhely: 1051 Budapest Arany János u. 6-8.
  • Telephely: 1075 Budapest Madách tér 4. 2. em.
  • Telefon: 061-9202-700
  • Email: obdk@obdk.hu
  • Képviseli: Dr. Novák Krisztina főigazgató

3. Minősítési követelmények

A „Semmelweis Garancia Védjegy” használatához szükséges feltételek az alábbiak:
  • a civil szervezet létesítő okiratában definiált alapcél egészségügyi tárgyú célt tartalmaz és ehhez egészségügyi tárgyú közhasznú tevékenység kapcsolódik (egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-és egészségügyi rehabilitációs tevékenység)
  • a civil szervezet elnevezésének fednie kell a tényleges tevékenységet, és valóban hiányt kell pótolnia az egészségügy területén
  • a civil szervezet fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladja meg a személyi jövedelemadó 1%-ból felajánlott és felhasznált összegek huszonöt százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot
  • a civil szervezet reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot
  • a civil szervezet önkéntes rendszert működtet, önkéntes hálózatához csatlakozni lehet, honlapján bemutatja az önkéntesek által korábban végzett tevékenységet
  • a civil szervezet a Civiltörvényben a közhasznú szervezetek számára előírtakon felül vállalja, hogy a honlapján közzéteszi a hatályos létesítő okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, az alapítói kör megjelenítését, a tisztségeket ellátó személyek nevét és tiszteletdíjának összegét, a legfőbb szerv nyilvános ülésein hozott döntéseket, határozatokat, a kapcsolatrendszerére vonatkozó információkat, az önkéntesekkel kapcsolatos információkat
  • a civil szervezet kapcsolatot ápol valamely egészségügyi, szociális, vagy oktatásügyi intézménnyel, a munkája során törekszik arra, hogy minél szélesebb körű kapcsolatot ápoljon a szakpolitika, az ipar, a média képviselőivel, a szakmai szervezetekkel, a civil szervezetekkel és a nemzetközi szervezetekkel
  • a civil szervezet kiegyensúlyozott bevételi portfólióval rendelkezzen, azaz minél többféle, de legalább két típusú bevételi forrással rendelkezzen az alábbiak közül:
    • állami pályázatok
    • nemzetközi pályázatok
    • magán támogatók
    • céges szponzorok
    • SZJA 1%
    • A civil szervezet Szja 1%-ból származó bevételeinek aránya nem haladhatja meg a civil szervezetnek az ugyanazon évben adott adományokból származó összbevételeinek 80%-át.
  • a civil szervezet vállalja, hogy a tárgyévben a cél szerinti tevékenységre felhasznált összeg eléri a civil szervezet részére a rendelkező évben SZJA felajánlásokból juttatott összeg minimum 70%-át.
  • a civil szervezet biztosítja az SZJA felajánlásokból befolyt összeg, valamint az adományok nyomon követhetőségét

4. A pályázat benyújtását kizáró feltételek

  • a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban Szf.tv.) szerint az adóhatóság kizárta a személyi jövedelemadóból történő részesedésből
  • az Szf. tv szerint az adóhatóság a személyi jövedelemadóból megkapott 1% tekintetében visszafizetésre kötelezte
  • az adóhatóság az Szf tv. 7. §-ának (7) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során határozatban állapította meg, hogy az ellenőrzött közhasznú civil szervezet a költségvetési támogatást nem a közhasznú tevékenység ellátása érdekében, illetve nem az alapcéloknak megfelelően használta fel
  • az adóhatóság a közhasznú civil szervezettel szemben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak szerinti eljárásban az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban joghátrányt állapított meg,
  • a kormányzati ellenőrzési szerv a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a közhasznú civil szervezettel szemben - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege tekintetében - lefolytatott ellenőrzés eredményeképp büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének jogerős megállapítása esetén, továbbá a kormányzati ellenőrzési szerv jogszabálysértést állapít meg, amelyek más szerv vagy hatóság eljárását teszik szükségessé, és az ez alapján megkeresett szerv, hatóság vagy személy eljárást folytat le, amelyben jogerősen jogkövetkezményt alkalmazott a közhasznú civil szervezettel szemben,
  • az ügyész az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) foglalt közhasznú civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés eredményeképpen a közhasznú civil szervezettel szemben a Civil tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján a közhasznú civil szervezet működését érintően a bírósághoz keresettel fordult, amelynek eredményeképpen a bíróság a közhasznú civil szervezet megszüntetését kezdeményezi,
  • a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzat adóhatság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradícionális saját forrásai címen tartozása van, és arra at illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett,
  • a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek be nem tartása
  • a Civil tv. alapján a közhasznú civil szervezet végelszámolása, kényszer-végelszámolása, egyszerűsített törlési eljárása folyamatban van, valamint a Civil tv. eltérő rendelkezéseit figyelembe véve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján csődeljárás alatt áll, vele szemben felszámolási eljárás van folyamatban
  • Az egyes közhasznú civil szervezetek a támogatásokért cserébe ellenszolgáltatásra kötelezték a támogatott személyt, illetve annak családját

5. Tanúsítás szabályai

A Védjegy odaítéléséről az Emberi Erőforrások Minisztériuma, képviseletében eljár az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, valamint az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ és a Nemzeti Betegfórum által kijelölt személyek négytagú bizottsága (Bizottság) objektív szempontok alapján, a mindenkor hatályos minősítési és tanúsítási szabályzat/eljárásrend alapján dönt. A pályázásra történő felhívás folyamatosan érhető el az OBDK által erre a célra létrehozott és működtetett honlapján (www.semmelweisgaranciavedjegy.hu). A tanúsítási eljárás a jelentkező írásbeli kérelme alapján indul. Ehhez a jelentkezőnek az erre a célra rendszeresített formanyomtatványt kell papír alapon kitölteni és az OBDK részére benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a minőségi követelmények teljesítését igazoló dokumentumok másolatát. A tanúsítás megindításához az OBDK kiegészítést kérhet, amennyiben a benyújtott kérelem tartalmát hiányosnak vagy nem megfelelőnek tartja. Az OBDK a kérelem elbírálásáról írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a jelentkezőt. Ha a jelentkező a tanúsítási követelményeknek megfelel, csatolja a szükséges dokumentumokat, és vállalja az előre meghatározott kötelezettségeket, két évre megkapja a Védjegy használatának a jogát. A Bizottság tagjainak kötelessége a hivatalból nyilvános adatokról tájékozódni. A Védjegy megszerzését követően az ellenérték nélkül használható a jogosultsági idő fennállásáig.
 

6. A Bizottság működése

6.1. A Bizottság összetétele

  • Egészségügyért Felelős Államtitkárság által delegált 1 fő
  • Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság által delegált 1 fő
  • OBDK által delegált 1 fő
  • Nemzeti Betegfórum által delegált 1 fő
A Bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek.

6.2. A Bizottság ülése

A Bizottság ülésére szükség szerint, évente négy alkalommal kerül sor, melyet legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kell összehívni. A Bizottság ülését az OBDK hívja össze, az ülés időpontjáról és helyéről az OBDK értesíti a Bizottság többi tagját.
 
A soron következő ülés napirendjén azon pályázók szerepelhetnek, amelyek a pályázatukat a szükséges dokumentumokkal az ülés időpontját legalább harminc nappal megelőzően szabályszerűen benyújtották. Az ülés napirendjén szereplő pályázatokat a Bizottság tagjainak az ülés megtartását legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell ismernie. Erről az OBDK gondoskodik.
 
A Bizottság tagjai legkésőbb az ülést 8 nappal megelőzően saját magukkal szemben összeférhetetlenséget jelenthetnek be. Az összeférhetetlenséget megvalósító körülményt írásban köteles bejelenteni a tag az őt delegáló szerv részére. A delegáló szerv 3 napon belül köteles új tagot delegálni a Bizottságba. Az összeférhetetlenséget bejelentő Bizottsági tag csak abból az ülésből kerül kizárásra, amelyben az összeférhetetlenséggel érintett.
Annak a Bizottsági tagnak, aki a bejelentést elmulasztja megtenni, a Bizottsági tagsága megszüntetésre kerül.
 
Összeférhetetlenség oka(i):
 
Nem lehet a Bizottság tagja az a személy, aki
  • az igénylő döntéshozó szervének, illetve az ügyvezető szervének elnöke vagy tagja,
  • az igénylővel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
  • az igénylő cél szerinti juttatásából részesül (- kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -), illetve
  • akinek munkáltatója vagy megbízottja az igénylő cél szerinti támogatottja
  • az előző négy pontban meghatározott személyek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. §. 17. pontja szerinti közeli hozzátartozója.
A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. Ez tartalmazza a felsorolást azokról a pályázó szervezetekről, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a Védjegy odaítéléséről vagy a kérelem elutasításáról döntött, továbbá a nevesített hozzászólások lényegi tartalmát. A jegyzőkönyvet a delegáló szervek elektronikus úton kapják meg, legkésőbb az ülést követő 15. napon. A jegyzőkönyvet az OBDK készíti el.
 
A Bizottság döntéseit meghozhatja ülés megtartása nélkül, elektronikus vagy távközlési eszköz igénybevételével is. Erre akkor van mód, ha a körülmények azt indokolják, a Bizottsági tagok előre látható részvételének hiányossága, de bármely egyéb méltányolható esetben.
 
A Bizottság az előre meghatározott objektív szempontok alapján dönt a Védjegy odaítéléséről, vagy a pályázati kérelem elutasításáról. Amennyiben a pályázati kérelem megfelel a követelményeknek, úgy a Bizottság odaítéli a Védjegyet, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja és döntését indokolja. A Védjegy odaítéléséről vagy a kérelem elutasításáról a pályázó szervezet részére a Bizottság értesítést küld (a védjeggyel és a Bizottság megnevezését tartalmazó fejléccel ellátva).

7. A védjeggyel kapcsolatos adminisztrációs feladatok

A védjeggyel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az OBDK látja el, erre külön honlapot hoz létre és működtet. Az OBDK adminisztrációs feladatai körében köteles:
  • nyilvánosságra hozni az előre meghatározott keretrendszert
  • összeállítani a Bizottság eljárásrendjét
  • kidolgozni a pályázati formanyomtatványokat, és azokat közzétenni az erre a célra működtetett honlapon
  • az ülések előkészítéséhez, megtartásához, utánkövetéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat ellátni
  • a pályázót szükség esetén a hiányok pótlásáról kiértesíteni
  • vezetni a védjegyjogosultakkal kapcsolatos adatokat tartalmazó nyilvántartást, amely nyilvános.

8. Védjegyhasználat feltételei

A védjegyhasználat alapja a használati szerződés megkötése. A védjegyhasználati jogot megszerző szervezetekkel az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, mint védjegyjogosult köti meg a védjegyhasználat keretét rögzítő, a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény IV. fejezete szerinti védjegyhasználati szerződést.
 
A jogosult csak a védjegyhasználati szerződésben meghatározott feltételekkel, és csak a használati szerződés hatálya alatt jogosult a tanúsító Védjegy használatára. A védjegyjogosultságot a védjegyhasználati jogot megszerző szervezet 2 évre szerzi meg és használhatja a védjegyhasználati szerződésben foglaltaknak megfelelően.

9. Védjegyhasználatról tájékozódás

A védjegyhasználó tudomásul veszi, hogy a Jogosult a Védjegy használatának jogszerűsége tekintetében a nyilvános adatokról jogosult tájékozódni, tájékoztatást kérni a védjegyhasználótól. A Felek a tájékozódás során egymással együttműködnek.

10. Jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendje

Védjegyhasználat megsértésének minősül, ha a civil szervezet a Védjegyet a jogosultság megszerzése nélkül, vagy a jogosultság lejárati ideje, illetve visszavonása után is használja. A jogosulatlan védjegyhasználattal szemben a Bizottság jogosult fellépni. Jogosulatlan védjegyhasználat esetén a védjegyjogosult a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 27.§-ában rögzítettek szerint jár el.
 
A Védjegy visszavonásának esetei:
 
Az alább felsorolt kizáró feltételek közül egy, vagy több bekövetkezése a Semmelweis Garancia Védjegy megszerzését követően:
 
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban Szf.tv.). 6/C.§-ának (3) bekezdése alapján az adóhatóság kizárta a személyi jövedelemadóból történő részesedésből,
 
b) az Szf. tv 6/C.§-ának (4) bekezdése alapján az adóhatóság a személyi jövedelemadóból megkapott 1% tekintetében visszafizetésre kötelezte,
 
c) az adóhatóság az Szf tv. 7. §-ának (7) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során határozatban állapította meg, hogy az ellenőrzött közhasznú civil szervezet a költségvetési támogatást nem a közhasznú tevékenység ellátása érdekében, illetve nem az alapcéloknak megfelelően használta fel,
 
d) az adóhatóság a közhasznú civil szervezettel szemben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben foglaltak szerinti eljárásban az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatban joghátrányt állapított meg,
 
e) a kormányzati ellenőrzési szerv a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a közhasznú civil szervezettel szemben - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint felajánlott összege tekintetében - lefolytatott ellenőrzés eredményeképp büntetőeljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság, szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének jogerős megállapítása esetén, továbbá a kormányzati ellenőrzési szerv jogszabálysértést állapít meg, amelyek más szerv vagy hatóság eljárását teszik szükségessé, és az ez alapján megkeresett szerv, hatóság vagy személy eljárást folytat le, amelyben jogerősen jogkövetkezményt alkalmazott a közhasznú civil szervezettel szemben,
 
f) az ügyész az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.) foglalt közhasznú civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés eredményeképpen a közhasznú civil szervezettel szemben a Civil tv. 11. § (2) bekezdés b) pontja alapján a közhasznú civil szervezet működését érintően a bírósághoz keresettel fordult, amelynek eredményeképpen a bíróság a közhasznú civil szervezet megszüntetését kezdeményezi,
 
g) a székhely szerint illetékes állami, illetve önkormányzat adóhatság hatáskörébe tartozó, lejárt köztartozása, illetve az Európai Unió tradícionális saját forrásai címen tartozása van, és arra at illetékes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) nem engedélyezett,
 
h) a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit nem tartotta be,
 
i) a Civil tv. alapján a közhasznú civil szervezet végelszámolása, kényszer-végelszámolása, egyszerűsített törlési eljárása folyamatban van, valamint a Civil tv. eltérő rendelkezéseit figyelembe véve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény alapján csődeljárás alatt áll, vele szemben felszámolási eljárás van folyamatban,
 
j) a támogatásokért cserébe ellenszolgáltatásra kötelezte a támogatott személyt, illetve annak családját,
 
k) az önkéntes adatszolgáltatás kapcsán a közhasznú civil szervezet valótlan tényt állított, vagy valós tényt hamis színben tüntetett fel,
 
l) a közhasznú civil szervezet vezető tisztségviselőjével szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:22 § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott kizáró feltételek bekövetkezése esetén, a Ptk. 3:22 § (4) bekezdése tekintetében olyan bűncselekmény miatt ítélik el jogerősen, amelyet a civil szervezet részére, azzal összefüggésben végzett tevékenységével követett el,
 
m) szervezet képviselője a szervezet tevékenységével kapcsolatosan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,
 
n) az Szf. tv. 6/C. §. (1) bekezdésében meghatározott, a kiutalt támogatás tartalékolásának lehetséges 2 éves időtartamát nem tartja meg,
 
o) az Szf. tv. 7.§ (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a fenntartással, működéssel kapcsolatos költségek a felhasználás évében az 1%- ból befolyt összeg vonatkozásában, a felhasznált összeg a 25%-át (legfeljebb 25 millió forintot), a reklám és marketing célú tevékenységre fordított költségek együttes összege a felhasználás évében a felhasznált összeg tíz százalékát (legfeljebb 10 millió forintot) megtartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget,
 
p) önkéntesség működtetésére vonatkozó kötelezettségét megszegi,
 
r) a jogszabályi kötelezettségen felüli, a nyilatkozatban vállalt adatszolgáltatási, és közzétételi (nyilvánossági) kötelezettségét megsérti,
 
s) a közhasznú jelentésében foglalt közhasznú tevékenysége nem teljesen egészségügyi célú közhasznú tevékenység (egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-és egészségügyi rehabilitációs tevékenység) a teljes jelentésre nézve,
 
t) a bevételi portfóliója nem minősül kiegyensúlyozottnak
 
u) a beszámolóval kapcsolatos nyilvánosságra hozatali kötelezettségeit megszegi, megszegte (a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény).
 
A Védjegy használatára jogosult szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy valamennyi érdemtelenségre okot adó, illetve a Védjegy visszavonását eredményező okot, körülményt annak felmerülésétől számított öt napon belül bejelenti. A Védjegy birtoklására érdemtelenné vált szervezet az érdemtelenné válástól számított 3 évre esik el az ismételt pályázás lehetőségétől.
 
Budapest, 2015. március 18.
 
Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi
és Dokumentációs Központ